Állatútlevél és mikrochip
Állatútlevél és mikrochip



2004. október elseje után kutyát, macskát és vadászgörényt nem engednek be állatútlevél nélkül az Európai Unió (EU) tagállamaiba. Az Európai Unió évek óta készült az egységes állatútlevél bevezetésére. A rendelkezés célja a veszettség terjedésének megakadályozása. Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (pet passport) fogalmát és használatát valamint megköveteli az állatok állandó jelölését. Mint ismeretes, az Európai Parlament és a Tanács 998/2003 (EK) számú rendeletében az EU egységes, uniós szintû szabályozást fogadott el a kedvtelésbõl tartott állatok, azon belül nevezetesen a kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. A rendelet szerint az ilyen állatokkal utazó tulajdonosok a korábbi tagállami szintû és sokszor egymástól eltérõ szabályozás helyett a jövõben az egész EU-ban azonos feltételekkel utazhatnak, továbbá EU-n kívüli országokból is azonos feltételekkel léphetnek be vagy térhetnek onnan vissza. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az állatútlevél kiállításával, a hozzá kapcsolódó regisztráció vezetésével a legilletékesebbet, a magán-állatorvosok tevékenységét felügyelõ Magyar Állatorvosi Kamarát bízta meg. Az útleveleket az állatorvosoktól kérhetik a gazdák, ennek ajánlott ára 3220 Ft (ez magában foglalja az állatútlevél árát, a regisztrációs és adminisztrációs díjat, az egyedi azonosítás és a vizsgálat díját, valamint az ÁFÁ-t is). Mindössze a veszettségtõl hivatalosan mentes Nagy-Brittaniába, Írországba, Svédországba és Máltára utazók részére élnek továbbra is szigorúbb, speciális követelmények. Az állatútlevél kiváltja az ezekben az országokban egyébként kötelezõ hat hónapos karantént, azzal a kitétellel, hogy abban szerepelnie kell egy felhatalmazott laboratórium (akkreditált vizsgálóhely) által az állatból vett vérmintából három hónapnál nem régebben végzett, úgynevezett antitest-teszt megfelelõ eredményének, amellyel minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az adott állat valóban megkapta a veszettség elleni védõoltását, valamint igazolja, hogy az állatban kialakult a betegség elleni védettség. A szabályok szerint, ha az állat nem felel meg az elõírásoknak vagy hiányzik az uniós elõírások szerinti útlevele, a határõr visszaküldheti az indulási országba, illetõleg a tulajdonos költségén az állat-egészségügyi elõírásoknak megfelelõ ideig hivatalos felügyelettel elkülönítheti, azaz karanténba zárattathatja. Az állatútlevél kiállításához az állatnak egyértelmûen azonosíthatónak kell lennie, azaz olvasható tetoválással vagy az állatorvos által a bõr alá ültetett mikrochippel kell rendelkeznie. A határõrnek a tetoválási számot, illetve mikrochipleolvasóval az elektronikus azonosítót kell ellenõriznie. A tetoválást csak 2011. december 31-ig fogadják el, utána már a mikrochip lesz a kötelezõ.



Mostanában szinte naponta láthatjuk a TV-ben vagy olvashatjuk az újságokban, hogy Magyarországon is kötelezõvé akarják tenni a kutyák mikrochipes megjelölését.

Miért is hasznos a kutyák egyedi megjelölése?

Az állatok egyedi azonosításának õsidõktõl fogva elsõdleges célja a tulajdonlás jelölése volt. Így vitás esetekben (eltulajdonítás, elkóborlás, elvesztés) bizonyítható a hovatartozás. A megjelölés segíti továbbá az adatok nyilvántartását (könnyebben lehet egyes egészségügyi adatokhoz hozzáférni).



Az egyedi tartós megjelölésnek a legfontosabb követelményei:

• ne legyen hamisítható,

• az állat egész életében mûködjön, és egyértelmûen leolvasható legyen,

• felhelyezése ne legyen bonyolult, ne járjon az állat adott testrészének jelentõs deformálódásával.

A régebben alkalmazott hagyományos módszerek az említett kritériumokat nem tudták teljesíteni. A különféle nyakörvek, nyakörvre helyezett érmék cserélhetõk, levehetõk (tehát megváltoztathatóak), a tetoválás az életkor elõrehaladásával a pigmentált bõrû állatoknál elhalványul, elmosódik, a növekedés során változó testméretek miatt deformálódik, nehezen leolvashatóvá válik. Az említett hátrányok a mikrochipes elektronikus állatazonosító rendszer segítségével kiküszöbölhetõek.

A mikrochip egy modern eszköz az állatok azonosítására. Nemcsak emlõsök, hanem egy bizonyos minimális méreten felül minden gerinces állat (tehát halak, kétéltûek, hüllõk, madarak is) megjelölésére is használhatjuk. A rendszer egy transzpontert (az állatba behelyezendõ jeladót, amely egy antennát és a kódot hordozó mikrochipet tartalmaz, mérete kb. 11 x 2 mm) és egy readert (leolvasót) foglal magában. A leolvasó elektromágneses hullámaival aktiválja a jeladót, amely a kódot sugározza vissza. Az aktiválás kb. 20-50 cm-en belül mûködik. Ez azért fontos, mert hozzám is sokszor fordulnak állattulajdonosok olyan kéréssel, hogy ültessek be egy jeladót az állatba, amit majd mûholdon keresztül lehet követni, így ha pl. kutyájuk elkóborol, akkor méterre pontosan meg lehessen mondani, hogy hol van. Ez a rendszer természetesen még nem mûködik (gépkocsiknál már igen), mert rendkívül költséges lenne. A gazdát akkor értesítik, ha megtalálták az elveszett kedvencet, és a leolvasóval azonosították az állatot, annak adatai alapján pedig a tulajdonost. A jeladó behelyezése hasonló a vakcinázáshoz, amelyet állatorvos végez. A szövetbarát anyagból készült jeladót megállapodás szerint a bal oldalon a nyak bõre alá kell behelyezni. A behelyezés a higiéniai elõírások betartásával gyorsan és fájdalommentesen végrehajtható. A behelyezett jeladó láthatatlan, így semmiféle esztétikai következménye nincs, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A mikrochipes állatazonosító rendszerrel egy számítógépes nyilvántartási rendszer valósítható meg, amelynek részei a központi adatbank, az állatorvos és a tulajdonos. Országonként egy központi adatbank mûködik, ez tárolja a mikrochiphez tartozó állat és állattartó adatait. A mikrochipes rendszer az Európai Unió országaiban és Magyarországon is a legelterjedtebb állatazonosító rendszer – az egyetlen párhuzamosan felépülõ európai és magyar állatazonosító rendszer – napjainkban már több millió állatot jelöltek meg ezzel a rendszerrel. Ma már több mint 500 leolvasó mûködik az országban (pl. határállomásokon, állategészségügyi állomásokon, menhelyeken, állatorvosoknál, stb.). Az Európai Unió országai közül idáig Belgiumban és Luxemburgban kötelezõ a kutyák mikrochipes megjelölése, de kötelezõ ez Spanyolország, Olaszország és Németország egyes tartományaiban is, a legújabban pedig Bécsben vezették be. Olvashattunk arról is, hogy 2 faluban már Magyarországon is kötelezõvé tették a mikrochipes megjelölést, ugyanis megnövekedett a kóbor kutyák száma. A központi adatbank útján a rendszer segít megtalálni, és azonosítani az elveszett, ellopott állatokat és segít megakadályozni az illegális állatkísérleteket. Magyarországon a központi adatbank az Országos Állategészségügyi Intézetben (OÁI, 1105 Budapest, Tábornok utca 2., 1581 Budapest 146, Pf. 2) mûködik. Ha egy állatorvos behelyez egy jeladót az állatba, akkor rögtön ezután kitölt egy ûrlapot, amelyen szerepel: a tulajdonos neve, címe, telefonszáma, rádiótelefon-száma, az állat adatai (faja, fajtája, neme, színe és jegyei, születési ideje, neve, oltásai), a beültetõ állatorvos adatai, a beültetés ideje, helye és természetesen a vonalkód. Az ûrlapból egy példányt beküld a központi adatbankba (Országos Állategészségügyi Intézet), egyet a tulajdonosnak ad és egyet leiktat magának. Természetesen minden mikrochipnek más és más a vonalkódja, így minden állat egyértelmûen azonosítható. Szoktunk még egy vonalkód matricát az állat oltási könyvébe és a törzskönyvére is (fajtatiszta állatok esetében) ragasztani. A hazánkban jelenleg forgalomban lévõ összes mikrochip (Indexel, Datamars, Trovan és AEG ID 162) megfelel az ISO minõsítésnek. A mikrochip behelyezésének ajánlott ára 3565 Ft (ez magában foglalja az adminisztrációs díjat, az egyedi azonosítás és a vizsgálat díját, valamint az ÁFÁ-t is), ehhez még hozzáadódik a mikrochip anyagárai (ez kb. bruttó 2500-5000 Ft).



Dr. Horváth Dávid
bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.1185 másodperc, 0.0151 lekérdezési idő.