A kutya ciklusdiagnosztikájáról


A kutya ciklusdiagnosztikájáról

A kutyatenyésztésben – mivel a szukák évente csak kétszer ivarzanak – rendkívül fontos a tüszõrepedés idejének elõrejelzése. Mesterséges termékenyítésnél, különösen mélyhûtött sperma használatakor, jó fogamzási arány csak a megfelelõ idõben és technikával végzett inszeminálástól várható. A tüszõrepedés általában a prooestrus (a péraduzzanat és vérzés) kezdetétõl számított 11-13. nap között következik be

A tüzelés külsõ tünetei (vérzés, péraduzzanat, a kanok közeledésének elfogadása, stb), amelyeket fõleg az ösztrogének változó szintje befolyásol, csak nagyon pontatlanul tájékoztatnak a közelgõ tüszõrepedésrõl. A luteinizáló hormon (LH) hirtelen emelkedése 48 órával a tüszõrepedés elõtt (prae-ovulációs LH-csúcs) sokkal pontosabban mutatja, mikorra várható az ovuláció. Ma már az LH koncentráció mérésére alkalmas gyorstesztek is kaphatók, amivel meghatározható a ciklus 0. napja, sajnos azonban a prae-ovulációs LH csúcs igen rövid és túl gyakori mintavételezést kíván. Ezért a fedeztetés optimális idejének meghatározásához a nagyon informatív klinikai hüvelycitológiai vizsgálat mellett inkább a progeszteron (P4) koncentráció változását követjük nyomon. Más módszerek, pl. a hüvely elektromos ellenállásának mérése megbízhatóság szempontjából elmaradnak a hormon vizsgálatoktól és csak kiegészítõ vizsgálatként értékelhetõk.


1. ábra. A kutya szabályos ivari ciklusa


A fejlõdõ tüszõk által termelt ösztrogének magas szintje az LH csúcs jelentkezésével egyidejûleg csökkenõ tendenciát mutat. Számunkra jól használható jelenség, hogy az eddig alacsony szinten ingadozó progeszteron fokozatosan emelkedni kezd és kb. az LH csúccsal egyidõben éri el a 2 ng/ml-es koncentrációt (2. ábra). Az ösztrogének szintjének csökkenése és a progeszteron koncentráció egyidejû emelkedése nagyjából egybeesik az "álló ivarzás" idejével, vagyis a tûrési reflex megjelenésével. Az álló ivarzást azonban - csupán a klinikai kép alapján - sokszor nehéz megállapítani, mert a viselkedésbeli változások nem feltétlenül jelzik pontosan a tüszõrepedés idejét. A ciklus diagnosztizálásában tehát értékes segítséget nyújthat a vérszérum progeszteron szintjének meghatározása. A tüszõ eredetû progeszteron koncentrációja az LH csúcsot megelõzõen alacsony, utána viszont folyamatosan emelkedik az ovulációig. Az ovuláció az LH csúcsot követõ második napon, egyben a progeszteron küszöbérték (2 ng/ml) fölé emelkedésétõl számított második napon várható. A levált petesejteknek további 2 nap érési idõre van szükségük, ezért a szuka fertilis periódusa az LH csúcs (~ progeszteron emelkedés) utáni 4-7. napra tehetõ. A már lezajlott ovulációra fajtánként és egyedenként eltérõen a 4-8 ng/ml-es P4 koncentráció utal.

A természetes fedeztetés optimális ideje az ovulációt követõ 0-4 (5) napos idõtartam. A mesterséges termékenyítésre legalkalmasabb idõpont friss vagy hûtött spermával az ovuláviót követõ 2-3. nap, míg mélyhûtött sperma használata esetén a 3-5. nap. Mélyhûtött spermánál azonban a hüvelybe inszeminálás nem elegendõ, a termékenyítésnek feltétlenül a méhbe kell történnie!



2. ábra. Az ivari hormonok és a tüszõrepedés kapcsolata


Progeszteron vizsgálatra az elsõ mintát célszerûen akkor ajánlott gyûjteni, amikor a hüvelyvérzés csökkenése, illetve a kan közeledésének elfogadása (esetleg a hüvelykenet állapota) az oestrus kezdetére utal. Ez általában a prooestrus kezdetétõl számított 9. napon történik. Amennyiben a ciklus kezdetének megállapítása bizonytalan, tanácsos a mintavételt a 7. napon elkezdeni. Korai tüszõrepedés gyanúja esetén ennél korábbi mintavételre is szükség lehet.
bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.0967 másodperc, 0.0144 lekérdezési idő.