BŐRFÉRGESSÉG
A bőrférgességet egy hasonló, Dirofilaria repens nevű fonálféreg okozza. Ez azonban nem a szívben, hanem a bőrben és a hasüregben él és szaporodik. Utódai bejutnak a véráramba, majd a szúnyogok közvetítésével jutnak el újabb gazdaállatokba. A bőrférgesség egyik első újkori hazai esetét 1998-ban Szekszárdon regisztrálták egy vadászkutya csípőműtéte során. Ez az eset került hazánkban először bejelentésre és a fertőzöttség elterjedését is ekkor kezdték el vizsgálni Magyarországon legelőször. Úgy találták, hogy akkor és ott mintegy 9%-os volt a kutyák fertőzöttsége. Azóta kiderült, hogy a kórokozót korábban is megtalálták és későbbi felmérések szerint országszerte szinte mindenhol előfordul. Helyenként 20% körüli fertőzöttségről is szólnak adatok, de ezek valószínűleg általában eltúlzottak. Mivel a betegséget szúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a vízparton, kertben tartott vagy vadászó, közepes és nagytestű, középkorú vagy annál idősebb kutyákban gyakori, míg a kistestű, lakásban tartott, fiatal kutyákban ritkábban fordul elő.




A bőrférgességet egy Dirofilaria repens nevű féreg okozza, mely Európa mediterrán országaiban és már Közép-Európában is igen elterjedt féregfaj.

Magyarországon a kutyák 10-20%-a fertőzött vele a becslések alapján, de mivel a tünetek legtöbbször jelentéktelenek, nem tűnik fel a gazdiknak.

A féreg köztigazdái és terjeztői a szúnyogok, tehát a vérszíváskor fertőzik meg az állatot. Bejuttatják a lárvákat, melyekből min. fél év alatt fejlődnek ki a felnőtt férgek.

Kutyák, és vadon élő ragadozók is fertőződhetnek, sőt az ember is!
A betegség legtöbbször tünetmentes, ha azonban mégsem, akkor a tüneteit a bőrben vándorló lárvák okozzák:






Tünetei:


- bőrviszketés ( kemény viszketeg csomók formájában a bőrben, vagy mélyebb rétegekben, ami kívülről nem látszik. A csomók fölött szőrhullás, korpázás is gyakori.)
- kicsi, feszes és fájdalmas csomókat a testfelületen (bőrön, szem kötőhártyáján, a nemi szervek környékén, stb)
- általában műtéti úton kell eltávolítani a bőrférget tartalmazó elváltozást





Több esetben találtak egészen véletlenül, műtét közben is állatokban bőrférgeket. Amelyek eltávolítása után alkoholba tettek és megmutatták ezeket a gazdáknak.


A betegség diagnosztizálása legtöbbször véletlenül történik: műtéti beavatkozáskor (felnőtt férgek), vagy rutin vérvétel során (mozgó lárvákat a vérben). A lárvák elkülönítése a szívférgességet okozó lárvákétól igen nehéz!





Kórokok


A Dirofilaria repens egy fehér színű, hosszú és vékony fonalféreg. A kifejlett hímivarú példányok testhossza általában 5-7 cm, a kifejlett nőstények pedig 10-17 cm hosszúak. Leggyakrabban kutyák, de más kutyaféle, valamint egyéb ragadozó állatok, így a farkas, a róka, a vadászgörény és a macska bőr alatti vagy nyálkahártya alatti kötőszövetében él. A kifejlett nőstény bőrférgek az apró mikrofiláriákat termelik, amelyek akár hónapokig életképesen keringenek a gazdaállat vérében. Ezek gyakran nagy tömegben vannak jelen a fertőzött állat vérben. A köztigazda szúnyogok a vérszívás során veszik fel őket, majd 14 C fok feletti hőmérsékleten bennük fejlődnek tovább és válnak 1-3 hét alatt alkalmassá arra, hogy a szúnyog beoltsa őket más fogékony állatokba (végleges gazdákba). Ezt követően 6-8 hónap alatt fejlődnek ki az érett bőrférgek, amelyek 3 évnél is hosszabb ideig élhetnek és mikrofiláriákat termelhetnek. Az emberben a fejlődési ciklus nem teljes és ezért nem keletkeznek mikrofiláriák. Kutyában sikerült bizonyítani a kölykök méhen belüli fertőződésének lehetőségét is.


Klinikai tünetek


A fertőzöttség általában tünetmentes. Leggyakrabban bőrviszketés vagy kicsi, feszes és fájdalmas csomó keletkezik a bőr vagy a különböző nyálkahártyák, pl. a szem kötőhártyája alatt. A csomó olykor magától feltör és általában elpusztult, sötéten elszíneződött féreg található az eltávozó tartalomban. Olykor kötőhártya-gyulladás kialakulhat. Számos egyéb tünettel is összefüggésbe hozták a bőrférgességet, de ezek még bizonyítást igényelnek. Tény, hogy a legtöbb esetben az állat más okból végzett vérvizsgálata során a mikrofiláriák jelenléte alapján derül fény a fertőzöttségre.


Diagnózis


A fertőzöttséget leggyakrabban a csomók szövettani vizsgálata (kifejlett férgek) vagy a vér vizsgálata (mikrofiláriák) alapján diagnosztizálhatják. A vérvizsgálat történhet egyszerű natív mikroszkópos módszerrel vagy valamelyik szűrési eljárással is. A leggyakrabban az ún. módosított Knott tesztet használják erre a célra. A Dirofilaria immitis fertőzöttség kimutatására ez utóbbi mellett szerológiai vizsgálat is végezhető. A PCR módszer specifikus vizsgálóeljárás, de érzékenységben egyelőre alulmúlja a szűrési eljárásokat (Knott teszt), vagyis az utóbbiakkal felderített fertőzött egyedeknek csupán a 70-80%-a ad pozitív eredményt a költségesebb PCR vizsgálattal. Ennél jobb eredményt ad az olcsó, minden állatorvosi rendelőben helyben elvégezhető vastagcsepp vizsgálat, ami a szűrési eljárásokkal felderített esetek jóval több mint 90%-ában ad pozitív eredményt. A vérkenetek vizsgálata viszont a legkevésbé sem alkalmas diagnosztikai eljárás.

A PCR vizsgálat specifikus, de egyben a legköltségesebb is. Megelőzése: már a szúyog-szezon megkezdése előtt, nyakra cseppenthető, ú.n. spot-on készítményekkel, melyeket havonta kell az állatra cseppenteni. Ezek közvetlenül a férgeket pusztítják.
Illetve léteznek olyan nyakörvek és spot on készítmények, melyeknek szúnyogriasztó hatása is van.


Gyógykezelése:


- Ha szerencsénk van és megtaláljuk a felnőtt férgeket, ezek sebészeti úton való eltávolítása. Ezen kívül bizonyos spot on készítmények hosszú ideig tartó alkalmazása.
-Mivel a bőrférgesség emberre is átterjedő fertőző betegség, ezért tanácsos mikrofilaricid készítmény rendszeres használata a fertőzött egyedeken, ami jelentősen megrövidítheti a kifejlett férgek élettartamát is.
-Fontos tisztában lenni azzal, hogy a mikrofiláriákkal közepesen vagy súlyosan terhelt állatok első mikrofilaricid kezelése során a vérben nagy tömegben úszó mikrofilária egyidejű elpusztulása miatt mellékhatások léphetnek fel, ezért az ilyen állatok első kezelését tanácsos állatorvossal végeztetni.


Kórjóslat


- A legtöbb esetben tünetmentesen zajlik le a fertőzöttség, illetve az olykor tapasztalható elváltozások enyhe lezajlásúak, így a kórjóslat kedvező.


Megelőzés


- A fertőződés megelőzése elvileg kétféleképpen lehetséges: a szúnyogok távoltartásával és a szúnyogok által beoltott fertőző alakok elpusztításával. Az előbbi önmagában is jelentősen csökkenti a fertőződés lehetőségét, az utóbbi lehetetlenné teszi azt. Mivel a fertőzés általában nem jár klinikai tünetek kialakulásával, elvileg a szúnyogokat távoltartó (repellens) szerek használata is megfelelő megoldás a bőrférgesség megelőzésének vonatkozásában, de ez önmagában mégsem javasolható, mert egyre jobban terjed a szívférgesség is Magyarországon, ami ellen viszont csak a havonkénti gyógykezelés véd megbízhatóan, ezért a leginkább az utóbbi vagy a két módszer kombinációja ajánlott. Jelenleg három olyan készítmény is kapható Magyarországon, amit havonta adagolva a szúnyogszezon alatt teljes védelmet nyújtanak mindkét betegség ellen.


A fertőzött szúnyog az embert is megfertőzheti


bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.3668 másodperc, 0.0251 lekérdezési idő.