A KUTYA ANATÓMIÁJA
Zola, szerda 28 március 2012 - 14:28:06

A KUTYA ANATÓMIÁJA:

A kutya általános állapota:

testhõmérséklete: 38,0 - 39,0 C között van.

A 39,0 - 41,0 C közötti testhõmérsékletet láznak, a 41,0 C fölötti testhõmérsékletet pedig magas láznak nevezzük.

pulzusszáma: 150 -180 / perc

légzésszáma: 10 - 40 / perc

A kutya anatómiai felépítése:

A kutya szervezetének alapvetõ egysége a sejt. Ugyanolyan felépítésû és mûködésû sejtek összessége alkotja a szöveteket. Ötféle alapszövetet különböztetünk meg: hámszövet, izomszövet, idegszövet, kötõszövet és a vér, amely tulajdonképpen folyékony kötõszövet.

A szerveket szerkezetük és mûködésük alapján nagyobb egységekbe, szervrendszerekbe soroljuk, amely hasonló szerkezetû és felépítésû, azonos feladat szolgálatában álló szervek csoportja. A szervrendszerek építik fel a kutya szervezetét.

A szervezet szervrendszerei:

- mozgatórendszer
- emésztõrendszer
- légzõ rendszer
- kiválasztó rendszer
- nemi szervek rendszere
- a keringési rendszer
- idegrendszer és érzékszervek

A mozgatórendszer:

A mozgatószervek mûködése abban áll, hogy megváltoztatja a testrészek egymáshoz képesti helyzetét vagy a szervezet helyzetét a térben. Ezt aktív vagy passzív mozgató-berendezések biztosítják. Ez utóbbihoz tartoznak a csontok, a porcok és a szalagok, az elõbbiekhez pedig az izomrendszer.

A csontváznak hármas feladata van:

- szilárd vázat alkot, amely egyben a test és az egyes testrészek alakját és méretét is meghatározzák,
- védi a test üregeiben helyet foglaló szerveket a külsõ behatásoktól,
- biztosítja az izmok és az inak tapadásának a felületet.

A csontokat alakjuk szerint hosszú, lapos és rövid csontokra osztjuk. A csontvázat, a csontok elhelyezkedése szerint a fej, a törzs és a végtagok csontjaira oszthatjuk fel. A csontok mozdulatlanul, vagy mozgékonyan lehetnek egymással kapcsolatban. A mozgékony kapcsolódás legjellemzõbb példája az ízület melynek részei: az ízületi porccal bevont csontvégek, az ízületi tok az ízület összekötõ szalagokkal, és az ízületi üreg a benne lévõ ízületi nedvvel.
A mozgás aktív szervei az izmok, amelyekre az összehúzódó képesség, a rugalmasság és az ingerlékenység jellemzõ. A csontos váz egyes részeit köti össze egymással és összehúzódva elmozdítják a csontokat, minek folyamán létrejön az egyes testrészek vagy a test egészének mozgása. Harántcsíkos és simaizmokat különböztetünk meg. Elõbbiekhez tartoznak az un. vázizmok, amelyek akaratlagosan mûködnek, gyors és nagy erõkifejtésre képesek, utóbbiakhoz a belsõ szervek falában lévõ izmok, amelyek az akarattól függetlenül, lassan, de kitartóan mûködnek. A szívizom kivételes izomszövetbõl áll, amely hosszú ideig, kitartóan, ugyanakkor nagy erejû mozgást végez.

Az emésztõrendszer:

A szájüreggel kezdõdik, amelynek bejáratát az ajkak határolják. Ebben helyezkedik el a nyelv, ami az ízlelésben és a táplálék keverésében játszik szerepet, valamint a fogak. A fog részei: a fog koronája és az ínybe ágyazott foggyökér. A fogak alakjuk, elhelyezkedésük és feladatuk szerint lehetnek: metszõfogak, szemfogak, elõ- és utózápfogak. A kutyának összesen 42 foga van, melyeknek a fogképlete a következõ:

- metszõfog:
alul: - 6 db
felül: - 6 db

- szemfog:
alul: - 2 db
felül: - 2 db

- elõzápfog:
alul: - 8 db
felül: - 8 db

- utózápfog:

alul: - 6 db
felül: - 4 db


A szájüreg a torokban, majd a garatüregben folytatódik, ami a légzõszerv funkcionális szerve is, mert az orrüreg és a légcsõ is ide nyílik. Ezután a táplálék a nyelõcsõbe kerül, ami azt a mellüregen keresztül a gyomorba továbbítja. A gyomor az emésztõcsõ kitágult szakasza, amely a hasüreg elülsõ részében helyezkedik el. Ezután a bél leghosszabb szakasza kb. 5 méter hosszúságú vékonybél következik, melynek részei a patkóbél, éhbél és a csípõbél. Itt történik az emésztés és a felszívódás. A bélcsõ hátulsó szakasza a vastagbél, ahol a bélsár kialakítása, a szervezetre káros anyagok kiválasztása és víz visszaszívása történik. A bélcsatorna utolsó része a végbél, a végbélnyílás.

A légzés szervrendszere:

A légutak az orrnyílásokkal kezdõdnek, majd a levegõ az orrüregbe jut. Az orrüreget a porcos orrsövény két részre, jobb és bal üregre osztja. A csontos belsõ fal részei a vékony csontlemezekbõl álló orrkagylók, amelyek az orrüreget három részre (felsõ, középsõ és alsó) orrjáratra osztják. A felsõ orrjárat nyálkahártyájában a szaglóhámsejtek helyezkednek el. Az orrüregbõl a garatüregbe jut a levegõ, majd a gégébe, amely porcos falú szerv. Ennek több feladata van: a gégefedõ nyeléskor zárja a gége bejáratát, nehogy táplálék kerüljön a légcsõbe, valamint itt helyezkednek el a hangszalagok, amelyek a hangadásban játszanak szerepet. Ezután a légcsõ vezeti tovább a levegõt a mellüregben lévõ tüdõbe. A tüdõ feladata az oxigén és széndioxid csere lebonyolítása. A tüdõ lebenyekre oszlik. A légcsõ két oldalra leágazó fõ hörgõk mind kisebb-kisebb ágakra osztódnak, végül az úgynevezett tüdõhólyagocskákban folytatódnak, ahol végbemegy a légcsere.

Húgyszervek:

Ezek szintén az anyagcsere szervei. A hasüregen kívül a gerincoszlop két oldalán helyezkednek el a vesék, amelyek a vérbõl a káros bomlástermékeket választják ki a vizeletbe. A vesék által kiválasztott vizelet a húgyvezetékeken át kerül a húgyhólyagba. A húgyhólyag a medence elülsõ részében helyezkedõ, igen tágulékony szerv, amely telt állapotban a hasüregbe is belóghat. Innen a vizelet elfolyását olyan záróberendezés gátolja, amely csak akaratlagos vizeletürítéskor nyílik meg. A vizelet a húgycsövön keresztül ürül, amely szukáknál a hüvelybe nyílik, kanoknál a hímvesszõben helyezkedik el.

A vérkeringés szervrendszere:

A vérkeringés központi szerve a szív. Ez a mellkasban helyezkedik el, négyüregû szerv, felül a jobb és a bal pitvar, alul pedig az ennek megfelelõ kamrák helyezkednek el. A szervezetbõl az elhasznált, széndioxid dús vért a vénák szállítják a szív jobb pitvarába, ahonnan a jobb kamrán keresztül a tüdõbe jut. Itt megtörténik a csere, a vér széndioxidot leadja és oxigént vesz föl, majd a tüdõvénákon át a bal pitvarba áramlik. Ezt nevezzük kis vérkörnek. A nagy vérkör: a felfrissült vér a bal kamrán keresztül az egész szervezetben történõ szétáramlása.
A vér az erekben keringõ folyadék. Szalmasárga vérsavókból és az ebben lévõ vörös- és fehérvérsejtekbõl áll. A vörösvérsejtek az oxigént és széndioxidot szállítják, a fehérvérsejtek a szervezet védekezésében vesznek részt.

Az idegrendszer és érzékszervei:

Az állati szervezet sokféle szervének bonyolult, de harmonikus mûködését az idegrendszer szabályozza és irányítja. Központi és környéki idegrendszerbõl áll.
A központi idegrendszer: az agyvelõbõl és a gerincvelõbõl áll. Az agyvelõ a koponyacsontok által körülzárt koponyaüregben foglal helyet és egy hármas agyvelõburok is védelmére szolgál. Az agyvelõ végzi a szervezet legfõbb irányítását. A gerincvelõ a gerinccsatornában helyezkedik el, szintén hármas burok védi és az agyvelõ irányítására az egyszerûbb idegi tevékenységeket szabályozza.
A környéki idegrendszer: az egész szervezetet behálózó kötegszerû vezetékekbõl, az idegekbõl áll. Az érzõ idegek a külvilág ingereit szállítják a központokba, a mozgató idegek pedig a központ utasításait viszik a különbözõ szervekhez.

A kutya érzékszervei:

A szaglás: a kutya számára a legfontosabbnak tartott érzékelés. A gáznemû anyagok ingereit az orrüregben lévõ szaglószerv veszi fel. Az orrjáratok nyálkahártyájában, az orrüreg felsõ részében lévõ szaglósejtekben vannak a szaglóideg rostjainak végzõdései. A kutya az emberhez képest a jobb szaglását nemcsak a nagyobb felületû, bonyolultabb felépítésû szaglóhámjának köszönheti, hanem az agy nagyon fejlett szaglókérge is szerepet játszik benne.

A hallás: a kutya számára fontos érzékelés. Ez az érzékszerve is sokkal fejlettebb az emberénél. A kutya képes hallani minden olyan erõsségû és frekvenciájú hangot, amelyet a normális emberi fül meghall, sõt még azokat a hangokat is amelyek az emberi fül hallási tartományán kívül esnek.

A látás: az ember látóképességénél gyengébb. A kutya vadászó életmódjából kifolyólag, mint minden ragadozó, nagyon jól érzékeli a mozgó tárgyakat és nagyon jó a távolság becslése. A térbeli látása viszont csak egy keskeny sávra korlátozódik, ellenben a szemeinek elhelyezése folytán látószöge jóval nagyobb az emberénél.

Az ízlelés: a kutya számára is megkülönböztethetõ a négyféle alapíz: a sós, az édes, a keserû és a savanyú, és ezek kombinációjából képes az étel izét felépíteni.

A kutyák a bõrön lévõ receptorok segítségével képesek még megkülönböztetni, érzékelni a nyomást, a tapintást, a hideget, a meleget, a fájdalmat.
bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.3708 másodperc, 0.0200 lekérdezési idő.