A REFLEXTEVÉKENYSÉG
Zola, szerda 28 március 2012 - 14:21:23

A reflex és a reflexív:

A reflex latin eredetû szó, magyarul visszaverõdést, visszatükrözõdést jelent, vagyis a szervezet válaszát jelenti a környezet ingerhatásaira.
A reflex az idegrendszer elemi megnyilvánulása. Tartalmazza az ingerületet és az ingerre adott választ is.

Azt a pályát, amelyen az egész folyamat végbemegy, reflexívnek nevezzük.

A reflexiv részei:


- ingerfelvevõ - készülék (receptor)
- az ingerületet a központba vezetõ érzõideg (felmenõ)
- a központi elemzõ (analizátor)
- a késztetés (válaszingerület) a végrehajtó szervhez
- továbbító mozgatóideg (lemenõ)
- végrehajtó szerv

A reflex az idegrendszer mûködési, a reflexív pedig a szerkezeti egysége.

A szervezet valamennyi létfontosságú funkciója a reflextevékenységen alapul. A reflex mindig a megfelelõ receptorok ingerlésének eredménye. A reflexközpontok a gerincvelõben és az agy alacsonyabb rendû részeiben találhatók.

Feltétel nélküli reflex:

Feltétel nélküli reflexnek nevezzük az idegrendszernek azt az elemi megnyilvánulását, amely egy adott ingerre feltétel nélkül kiváltódik. A reflexív a kutyával veleszületett és állandó, ezért a feltétel nélküli reflexet veleszületett reflexnek is nevezik.

Feltételes reflex:


Feltételes reflexnek nevezzük az idegrendszernek azt az elemi megnyilvánulását, amely egy adott ingerre csak akkor váltódik ki, ha a feltételes ingert több alkalommal feltétel nélküli ingerrel erõsítünk meg. Reflexíve nem veleszületett, hanem a tanulás és a tapasztalatok alapján alakul ki.

A reflexeket két fõ csoportba soroljuk:


- a feltétel nélküli,
- a feltételes reflexek csoportja.

Mûködési mechanizmusuk szerint lehetnek:

- egyszerû reflexek,
- összetett reflexek.

A feltételes reflexek kialakulásának mechanizmusa:


A feltételes és a feltétel nélküli, egymás után közvetlenül alkalmazott ingerek hatására két reflexíven két ingerületi vonal jön létre, két izgalmi góccal az agykéregben. Pavlov klasszikus példáját alapul véve a lámpa hatására a látóközpont, a táplálék nyújtására táplálkozási központ kerül izgalomba.
Minden az agykéregbe jutó ingerület elõször szétsugárzók (irradiál) az agyban, majd a megfelelõ központban koncentrálódik. A kezdett szétsugárzás eredményeként idõleges kapcsolat jön létre a két központ között, melyek egyidejû ingerlése eredményeként az erõsebb központ válasza, akciója érvényesül. Gyakorlás során az erõsebb központ izgalma a nem specifikus inger hatására is kiváltódik, azaz a lámpa felvillanása kiváltja a nyálelválasztást.

A feltételes reflex kialakításának feltételei:

- az agykéreg legyen ingerületmentes állapotban,
- a feltétlen inger legyen erõsebb a feltételesnél,
- a feltételes inger röviddel mindig elõzze meg a feltétlen ingert,
- feltétel nélküli inger legyen hatékony,
- a feltételes inger legyen megfelelõ erõsségû (nem túl erõs, de nem is túl gyenge)

Igen fontos, hogy azok az ingerek, amelyekre a feltételes reflexet kívánjuk kiépíteni más ingerektõl legyenek elszigetelve. Ha az általunk alkalmazott ingereken kívül anélkül, hogy azt észrevennénk más ingerek is hatnak, úgy a reflex - ha az elvonó ingerek erõsebbek - nem az általunk alkalmazott, hanem a kapcsolódó, a mi szempontunkból káros inger fog kiépülni.


A feltételes reflex típusai:

A feltételes reflex ingeréül:


- a külvilágból jövõ ingerek (hallási, szaglási, látási)
- a szervezetbõl jövõ ingerek (gyomor, belek)
- az izmokban, a bõrfelületek felszínén lévõ helyzetérzõ idegvégzõdésekre ható (izommozgás) ingerek szolgálhatnak.

Ennek alapján a feltételes reflexek is csoportosíthatók:

- kiképzés során szerzett reflexek
- szervezetben kialakult reflexek
- a reflexlánc (az egyik reflex kiváltódása egy másik reflex kiváltásának ingere is).

Az emlékkép is reflex, a reflexnek azon fajtája, ahol az idõ szerepel ingertényezõként.

A gátlás

Gátlásnak nevezzük az ingerülettel ellentétes idegrendszeri folyamatot, amely bizonyos ingerhatások által megindított reflexfolyamatok mozgási, végrehajtó részének akadályozottságában nyilvánul meg. Gátlás esetén a reflexfolyamat félbeszakad. Az ingerület ugyan a központba jut, de az agykéreg gátló tevékenysége miatt a mozgási pályákra nem tevõdik át, nem jön létre reflexválasz.

Határ - vagy védõgátlás:

Abban az esetben nem a kívánt reflextevékenységet kapjuk, ha túl erõs ingert alkalmazunk a kutyával szemben. A kutya idegrendszere a túl erõs inger hatására, illetve ha a már kialakított reflex feltételes ingerét rövid idõközönként többször alkalmazzuk, kifárad, a reflextevékenység gyengül majd megszûnik. A kutya ilyen jellegû idegi kifáradása a védõgátlás eredménye.

A reflexlánc

A reflexek olyan egymás utáni kapcsolódását nevezzük reflexláncnak, amelynél az egyik reflextevékenység - mint ingertényezõ - kiváltja a következõ reflexet. Van feltételes reflexlánc (pl. nyomkövetés, õrzõ-védõ munka) és van feltétel nélküli reflexlánc (pl. evés, mozgás)

Magasabb idegtevékenység típusai:

A kutya magasabb rendû idegtevékenységének típusát:

- az idegrendszeri folyamatok ereje,
- az idegrendszeri folyamatok egyensúlya,
- az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága határozza meg

Idegrendszeri folyamatok ereje:


Meghatározásakor azt vizsgáljuk, hogy milyen ingererõsségnél lép fel határ vagy védõgátlás, vagyis mikor éri el a kutya az idegi tevékenységének határát, mikor merül ki. Ha az ingerhatás fokozására a gátlás gyorsan megjelenik, akkor az idegrendszeri folyamatok gyengék, ellenkezõ esetben erõsek.

Az idegrendszeri folyamatok egyensúlya:

Az ingerületi és gátlási folyamatok kölcsönhatását, viszonyát értjük alatta. Optimális esetben mindkét irányú feltételes reflexek könnyen kialakíthatók. Az ingerületi túlsúlynál a feltételes gátlások kialakítása problémás, míg a gátlási folyamatok túlsúlyánál rendkívüli érzékenység észlelhetõ a gátló ingerekre.

Az idegfolyamatok mozgékonysága:

Az idegfolyamat mozgékonyságán azt értjük, hogy ellentétes folyamatok milyen gyorsan változnak át ingerületi folyamatból gátlássá vagy fordítva. Jó mozgékonyságú kutyánál 10-15 ismétlés elegendõ, ehhez képest rossz mozgékonyságú kutyánál 100-150 vagy még több társításra van szükség.

Hippokratész után a négy idegtípust Pavlov a következõképpen nevezte el:


- kolerikus (féktelen),
- szangvinikus (kiegyensúlyozott),
- flegmatikus (közömbös),
- melankolikus (visszahúzódó).

A kolerikus kutya idegfolyamatainak jellemzõi:

Ereje: - erõs
Egyensúlya: - ingerületi folyamatok túlsúlyban
Mozgékonysága: - kitörõ

A szangvinikus kutya idegfolyamatainak jellemzõi:


Ereje: - erõs
Egyensúlya: - kiegyensúlyozott
Mozgékonysága: - mozgékony

A flegmatikus kutya idegfolyamatainak jellemzõi:

Ereje: - erõs
Egyensúlya: - kiegyensúlyozott
Mozgékonysága: - lassú

A melankolikus kutya idegfolyamatainak jellemzõi:

Ereje: - gyenge
Egyensúlya: - gátlási folyamatok túlsúlyban
Mozgékonysága: - /

A kutyák domináló reakciói:


A domináló reakciók alapformái:


- aktív védekezési reakció (támadás),
- passzív védekezési reakció (menekülés),
- tájékozódási reakció,
- táplálkozási reakció.

Meghatározásának több módszere is ismert. Különbözõ tesztek, szituációk végrehajtásával vizsgálhatjuk, állapíthatjuk meg az adott kutya domináló reakcióját, amely csak a legritkább esetben különül el egymástól, általában két domináló reakció közötti állapot határozható meg. A kutyák viselkedésében egyes domináló reakcióformák túlsúlyban lehetnek és döntõen meghatározzák a kutya viselkedését, valamint ezen keresztül a kiképzésének módszertanát, kivitelezését és eredményét.

A neurózis:

A magasabb rendû idegmûködés kóros elváltozásai a feltételes reflexcselekmények különbözõ mértékû elváltozásában, így az általános viselkedési forma módosulásában nyilvánulnak meg. A tünetek a feltételes reflextevékenység enyhébb-súlyosabb zavaraiban mutatkoznak meg és ha az elváltozás sokáig megmarad, akkor idegbetegségrõl, neurózisról beszélünk. Annál a kutyánál amelynél neurózis alakult, az a környezeti hatásokra nem a szükséges célszerûséggel reagál, csökken illetve megszûnik a reakciókészsége.

Az ingerületi neurózis:

A túl erõs inger alkalmazása a kutyában heves, gyakran aktív védekezési reakciót, vagy teljes passzivitást vált ki. Elõfordulhat, hogy késõbb a normális erõsségû ingerre is hasonló reakciót kapunk, ekkor az ingerületi folyamat túlerõltetésérõl beszélünk, az elváltozást pedig ingerületi neurózisnak nevezzük.

A gátlási neurózis:

Neurózis léphet fel a gátlási folyamat túlerõltetése esetén is, amennyiben túlzottan finom differenciálást kívánó feladatot adunk a kutyának. A gátlási folyamat túlerõltetése a differenciálás részleges vagy teljes zavarában mutatkozik meg.

bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.1364 másodperc, 0.0136 lekérdezési idő.