Ma nincs szülinapos :(

Következö szülinaposok
17/11 QueenieMarlk (38)
17/11 PhoebeBenjamin (37)
22/11 Zola (38)

Felhasználó:

Jelszó:


Jegyezd meg!

[ Regisztráció ]
[ Elfelejtett jelszó? ]

· Fórum
» Versek
Üzenetek írásához regisztrált tagnak kell lenned - jelentkezz be, vagy regisztrálj


bullet3 Boxer-Team
11 júl : 08:05
Az oldalon nagyon sok a hibás felhasználói bejellenkezés! Aki nem tud belépni az küldjön egy e-mailt és megnézem mi a gond.
bullet3 Zola
04 máj : 16:04
Ezúton kérnék meg mindenkit, aki valamilyen formában fényképet, illetve a weboldal bármely logó ját lementi, és azt sajátjaként akarja felhasználni, az előtte egyeztessen velem. Meg közösségi oldalakon profilképként végkép ne akarjátok felhasználni! Mert megtévesztő és problémák lehetnek belőle. Köszönöm
bullet3 Boxer-Team
27 jan : 04:49
Ma lett 9 éves az oldal.
bullet3 Boxer-Team
01 dec : 07:41
Aki nem tud belépni az oldalra, mert elfelejtette a jelszavát az küldjön egy a es postafiókunkba, hogy tudjak neki segíteni.
bullet3 mlaci74
14 nov : 19:34
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni tőletek!
Eladó kölyköt keresek lehetőleg kislányt vágott farokkal!
Ugye itt csak "Rendes" kutya tartók vannak!
bullet3 Boxer-Team
27 máj : 14:27
Kedves Regisztrált tagok!
Aki elfelejtette jelszavát vagy felhasználó nevét az küldjön egy az oldal címére és kérés szerint tetszőlegesre módosítom azt.
bullet3 Boxer-Team
23 nov : 19:20
Ezúton mondanám az illetőnek aki ugyan azt az üzenetet 10 szer küldte be az oldalra, hogy én látom az IP címét, a mobil szolgáltatóját és azt hogy honnan küldte be az üzenetet (területileg)! Neki köszönhetően tiltottam le a hozzászólásokat a fotópályázathoz mert nincs kedvem törölgetni kifelé.
bullet3 Boxer-Team
20 márc : 08:11
A Regisztráció a mai naptól ismételten csak formában lehetséges. Bővebb információ a REGISZTRÁCIÓ menüpontban található!
bullet3 Zola
23 dec : 14:07
A karácsony nem attól lesz tökéletes, hogy nincs egy porszem se a szekrények mögött, tízféle sütit sütünk, és halomban áll a fa alatt az ajándék. Nem lesz jobb az ünnep attól, ha beleszakadsz a házimunkába, hogy aztán az ünnepek alatt holtfáradt legyél! Sem attól, ha mártírként sütsz-főzöl-takarítasz - vásárolsz hetekig. A készülődés lehet az ünnep része. Lehet együtt készülődni és nem attól lesz tökéletes, hogy minden tökéletes, hanem attól, hogy együtt vagyunk a családunkkal és szeretet Boxerünkel. Mindenkinek aki meglátogatta weboldalamat ezúton kívánok Békés Szeretetben és Boxerekben nagyon gazdag Boldog Karácsonyt!
Vendég: 1, Tag: 0 ...

Legnagyobb forgalom 183
(Tag: 0, Vendég: 183) Dátum: 04 aug : 09:46

Tagok: 307
Új tag: Kalmár Martin
Ma
Összesen: 8
Egyedi: 5

Legtöbb
Összesen: 53525
Egyedi: 39105

Oldal ...
Összesen: 300083
Egyedi: 131248
Zola, szerda 28 március 2012 - 14:13:15

A kynológia az etológiának a kutyákkal, kutyafélékkel foglalkozó ága. A kutyák viselkedésének, magatartásának vizsgálata és feltárása a célja. Az a kérdés, hogy hogyan viselkedik egy állat, megfigyelésekkel könnyen megválaszolható, míg az hogy miért viselkedik úgy, már nehezebb. További lehetõségeket ad a magatartás vizsgálatához a szubjektív jelenségek megértése, azonban ezen jelenségek az állatokban objektíven nem figyelhetõk meg.
Válasz az alapkérdésre: miért viselkedik az állat úgy, ahogy viselkedik? Az irányultság, az okság, és a szubjektív jelenségek tanulmányozása révén válaszolható meg.

A kynológiának akárcsak a biológiának általában három probléma áll a középpontjában:
- okság
- adaptivitás
- evolúció

Az okság

Vizsgálata kiterjed a biológiai folyamatok okainak és hatásainak együttes vizsgálatára.

Az adaptivitás

Az adaptivitás alatt az adott életfolyamat azon hatását értjük, hogy az hozzá járul-e az egyed önfenntartásához.

Az evolúció

Az evolúciós elmélet több változata is ismert, de elsõsorban a Darwin nevével fémjelzettet fogadjuk el.
Darwin okfejtése a következõ volt: minden élõlény hajlamos a túlszaporodásra, a populációk nagysága viszont nemzedéktõl-nemzedékre meglepõen állandó. Az egyedek többé-kevésbé (geno-, és geno típusokban) különböznek egymástól és ezeket a különbségeket átörökítik utódaikra. Az egyedek között az élelemszerzés, fajfenntartás, stb. tekintetében versengés alakul ki és a legalkalmasabbak maradnak fenn. Az egyes egyedek utódainak eltérõ részesedése az egymást követõ generációkban, fokozatos változást okoz az egyes fajok arculatában. Ez a változás folyamatos és ezt nevezzük evolúciónak.

A kutya származása és rendszertani helye:


A kutya háziasítása kb. ie. 15.000 évvel kezdõdött. A kutya volt az elsõ állat amelyet az ember háziasított és céljaira használt.
A származásáról sok vita folyt. Az õslénytan, az ásatások során elõkerült csontleletek vizsgálatával, összehasonlításával kiderítette, hogy a kutya és vadon élõ rokonai (farkas, róka, sakál, hiéna) egy kb. negyven millió évvel ezelõtt élt, kistermetû, macskaszerû, húsevõ emlõstõl, a myacis-tól származik. A napjainkban folyó kísérletek, amelyek elsõsorban a kutyafélék családjában a házikutya õsét próbálják megállapítani, különbözõ kísérletekkel (pároztatás, a született utódok életképessége, a különbözõ kutyafélék falkán belüli viselkedése, ösztönkészletük vizsgálata, stb.) arra a következtetésre jutottak, hogy a házikutya õse a farkas.

A rendszertan az állatokkal foglalkozó tudomány egyik ága. Feladata, hogy állatokat a közöttük lévõ rokonság, hasonlóság alapján csoportokba ossza és rendszerbe foglalja. A rendszertan a kutyákról a következõket határozza meg:
A kutya a gerincesek törzsében, az emlõsök osztályába, a felsõbbrendû emlõsök alosztályába, a ragadozók rendjébe a kutyafélék családjában, farkasok nemébe, a házikutyák fajába tartozik.

Az érzékelés

A kutya magatartásának megértéséhez tisztázni kell érzékszerveinek teljesítõképességét, hiszen a legegyszerûbb reflex mûködéséhez is a külvilágból érkezõ ingerekre van szükség. A kutya számára a zsákmányállat felkutatására az üldözésre a harcra szüksége van a fényingerekre. A környezet térbeni analízisének alapjai az irány és a távolság lokalizálása. Ezt teszi lehetõvé a tárgyak felismerését, az orientált mozgást.

A kutya látása

A kutya látása periferikus. A mozgó tárgyakat elõbb érzékeli, mint az állókat, mozdulatlanokat. Sík területen vele az azonos nagyságú állatot 4-500 méterrõl míg ugyanazt az állatot mozdulatlanul csak 15-25 méterrõl észleli. A kutya kritikus távolsága 4-5 méter. Ezen belül felismeri az ellenfél mimikáját is. A fenyegetõ magatartású, feléje közeledõ személyt 35-40 méterrõl már felismeri és reagál rá farok emeléssel, morgással, stb.

A kutya hallása

Nagyon kifinomult. Az ultrahangokat egészen a 65-70 ezer hertzes tartományig jól érzékeli. A hang forrását 5 fokos eltéréssel lokalizálják.

A kutya szaglása

A kutyák a szaglás segítségével gyõzõdnek meg az élelem fogyaszthatóságáról, a zsákmányállatok tartózkodási helyérõl, a faj és fajtatársak tartózkodási helyérõl, útvonaláról, élettani állapotáról. A szag segíti a terület határainak megjelölését. A kémiai kommunikáció lehetõvé teszi, hogy az állatok speciális kémiai vegyületeket termeljenek és bocsájtsanak ki és ezek révén kódolás nélkül hírt és információt adjanak át a másik állat számára. Társas kapcsolatban élõ húsevõknél minden egyednek külön-külön meg van a maga kémiai jele, ez az úgynevezett egyéni szag. Az egyéni szag embereknél is megtalálható, ez az alapja a szimatmunkának.
A hírvivõ funkciójú speciális összetételû kémiai anyagokat feromonoknak nevezzük. A feromonok többnyire hormon természetû, vízben oldott vegyületek, amelyek gyakran illóanyagonként terjednek, igen kis mennyiségben is hatékonyak. Elsõsorban a fajon belüli információközlést szolgálják.

Kulcsinger, kiváltó mechanizmus és akció

Az állatok az érzékszerveik által észlelt környezeti változásoknak csak kis részére reagálnak. Bizonyos viselkedésekre jellemzõ mozgássorozat kiváltásában szerepet játszó ingereket kulcsingereknek nevezzük.
Konrád Lorenz a faj valamennyi azonos korcsoportú egyedénél ugyanarra a kulcsingerre azonos módon kiváltódó, az egyed tapasztalatától függetlenül, mindenképpen végbemenõ sémás mechanizmust zárt genetikai programnak nevezte el.

Az öröklött reakciók, kulcsingerek- bizonyos csoportjától való szigorú függés alapján feltételezhetõ, hogy létezik egy speciális belsõ mechanizmus, amely felelõs a kulcsingerekre való szelektív fogékonyságért és kiváltja a reakciót. Ezt nevezzük öröklött kiváltó mechanizmusnak. A kulcsingerekre adott válasz két lényeges részbõl áll, a viselkedés motorikus elemeibõl, azaz magából a mozgás reakcióból, valamint a kiváltó mechanizmusból. A magatartás oksági tényezõk közül a külsõ és belsõ tényezõk együttesen hatnak a belsõ idegrendszerre. A belsõ motiváció szintje meghatározza a reakció kiváltásához szükséges ingerlés mértékét.

A tanulás

A hétköznapi értelemben vett tanulás során az agyba kerülõ környezeti információk rövid ideig tartó, átmeneti, bizonytalan jelenségekre vonatkoznak, míg a genetikai információk a környezet állandó jellegzetességeit képviselik. Az állati szervezet a genetikai információk irányítása alatt épül fel. Az egyed fejlõdésére jellemzõ genetikai információk kibontakozása visszafordíthatatlan, ezért az állatok életét úgynevezett kritikus periódusuk jellemzik (pl.: kutyáknál 2-4 hetes kor a bevésõdési -, 6-30 hetes kor a szocializációs periódus). Tehát az állati szervezetekben két információs rendszer mûködik: a genom és az idegrendszer. A tanulásnak vannak konkrét formái (harc, táplálkozás, fajfenntartás, stb.) de vannak általános lehetõségei is. Ezek a megszokás, érzékenyítés és társítás.

A megszokás jelensége gondoskodik arról, hogy az állat számára megkülönböztesse az új és a már ismerõs eseményeket, és mindegyikkel szemben a legmegfelelõbb választ váltsa ki.

Az érzékenyítés jelensége gondoskodik arról, hogy az állat ugyanannak az ingernek ismételt jelentkezésekor egyre nagyobb intenzitású, egyre gyorsabb reakcióban válaszolhasson.

A társítás azon tanulási forma amelyet az állatkísérleteknél a leggyakrabban használnak. Két változatát különböztetjük meg. Az elsõ a Pavlov-féle kondicionálás, a másik az operációs kondicionálás. Az elsõnél, a kondicionálás során az állatot motiváló inger megelõzi az állat spontán reakcióját, az így kiváltott viselkedés a válaszoló viselkedés. Másodiknál az operációs kondicionálás során motiváló inger az állat valamely spontán reakcióját követi. Ebben az esetben az állat a létrehozott viselkedésével alakítja, befolyásolja környezetét.

Az állatok tanulása gyakorlatilag egy pontosító mechanizmus. Az állatok az öröklött kulcsingerek, meghatározott irányba terelõ referencia mechanizmusok formájában már a tanulást megelõzõen is hordoznak valamiféle képet a környezet szerkezetérõl, viselkedésérõl, amelyet a tanulás pontosít és egészít ki.
A genom, azaz genetikai memória és a tanulás során kialakuló idegrendszeri memória állandó és szoros kapcsolatban áll.

Az ösztön

Fogalma még napjainkban is pontatlan. Lényege a tanult, szerzett ismeretekkel szembe állítva ragadható meg. Egy magatartás vagy tanult és a környezet hatására alakul ki vagy ösztönös, de elsõsorban e kettõ keverékeként jelentkezik. Az ösztönös cselekvés minden tett közül a legelsõ amelynek eredményérõl a kutya visszajelzést kap a környezetétõl, ezért a második, harmadik, stb. alkalommal végrehajtott ösztönös cselekvés már tanult elemekkel egészül ki. A viselkedés alapeleme tehát öröklött, amelyet a végrehajtás során szerzett tapasztalatok alakítanak a hajlamból cselekvéssé, tetté. A kutyák viselkedése tehát két nagyobb csoportba osztható. Az egyik csoportba a jellemzõen ösztönös mozgáskombinációkat, míg a másikba az Összetettebb viselkedés mintákat soroljuk. Az ösztönös reakciók megnyilvánulási formája a viselkedés. Az öröklött viselkedési sablonok alapja az öröklõtt mozgásminta. Az öröklött mozgásminták építõkövei pedig a reflexes mozgások. Az öröklött viselkedés tehát ösztönökbõl táplálkozik és öröklött mozgásmintákban ölt testet, de mindegyikben felelhetõek tanult, szerzett elemek is.

Kiképzési szempontból négy alapösztönt különböztetünk meg:

- szaporodási-,
- zsákmányszerzõ-,
- falka-,
- és territoriális ösztön


Érzelmek és gondolatok:

A félelem:

A legerõsebb érzelem. Erõsebb mint az éhség, de általában nem alkalmazzák a kutyakiképzés során.

Az intelligencia:

Fontos a kiképzés során. A kutya magasabb rendû idegtevékenységének gyorsaságát értjük alatta, a szerzett tapasztalatok maradandóságával együtt. A kutya intelligenciájának jó mércéje az, hogy egy új feladatot milyen gyorsan mennyire tartósan és hány hibával tanul meg.

A hajlandóság:

Ez a legfontosabb tényezõ, amely befolyásolja a kutya sikerét a tanulás, kiképzés során. A kutya hajlandóságára nagy befolyást bír a gazda. Hiába rendelkezik a kutya nagyfokú hajlandósággal, ha a gazda ezt magatartásával, cselekedeteivel nem támogatja, erõsíti.

A motiváció:

Megerõsítést, késztetést jelent. Szorosan összefügg a hajlandósággal. Megfelelõ motivációval erõsíthetõ a hajlandóság. Leggyakoribb formája a dicséret, jutalmazás.

Az energia, életerõ:

Munkavégzés során csak az a kutya tud megfelelõ energiát kifejteni amelynek a táplálása megfelelõ és van motivációja, valamint hajlandósága az adott munka végzésére. A megfelelõ energiaszint elérését zárt helyen való tartással is fokozhatjuk.

Az érzékenység, ingerküszöb

A kiképzés fontos tényezõje. Lemérhetõ abból, hogy meghatározott körülmények között melyik az az ingererõsség, amelyre a kutya reagál. Optimális esetben ez nem túl alacsony, de nem is túl magas, kivéve a speciális feladatokat ellátó kutyákat.

Designer : Hossein raD

Oldal létrehozási idő: 0.1480 másodperc, 0.0245 lekérdezési idő.