Társadalmi felelõsség
Zola, vasárnap 22 március 2009 - 14:04:04

Társadalmi felelõsség

A társadalom szintjén alapvetõen két lehetõség adódik a beavatkozásra, az egyik az ismeretterjesztés a másik a jogi szabályozás. Az állattartási kultúra emelése, a nem kutyás emberekkel történõ harmonikus együttélés szempontjából, elengedhetetlen mindkét lehetõség.


Az ismeretterjesztés elsõsorban a szakemberek feladata, az elektronikus és írott sajtón keresztül fel kell hívni a kutyatulajdonosok figyelmét a felelõs állattartásra. A megfelelõ fajta kiválasztásának jelentõségére, az elengedhetetlen élettér megteremtésére, az együttélés szabályaira, a korai szocializáció jelentõségére, a tartás során elõforduló viselkedészavarokra és azok kezelhetõségére.


A felelõs állattartás kommunikálásával csökkenthetõ a kutyaharapásos balesetek száma.

A kutyaharapások megelõzése, elkerülése, csökkentése érdekében más Európai országokhoz hasonlóan, meg kell ismertetni gyermekeinket saját védelmük érdekében az alapvetõ teendõkkel. Az alapszabályok mindenhol ugyanazok:





  • mindig kérdezze meg, szabad-e a kutyát megsimogatni,


  • kerülje a láncon tartott, vagy gazdátlan kutyákat,


  • ismerõs kutyával se játsszon durva játékot,


  • soha ne hergeljen, uszítson, bántalmazzon kutyát,


  • ha egy kutya megtámadja, maradjon mozdulatlan, ne fusson, ne nézzen az állat szemébe, és ne próbálja meg elkergetni,


  • ha a kutya megnyugszik, próbáljon meg lassan, oldal irányban távolodni,


  • ha a kutya ráugrik, tartsa maga elé, ami nála van (táska, kabát, játék stb.) vagy védje az arcát és a nyakát a kezével,


  • minden kutyatámadás után kérjen segítséget a felnõttektõl (elsõsegély, orvosi ellátás, a kutya megtalálása stb.).




Jogi szabályozás

A kutyatartást szabályozni kell!Azonban tudomásul kell venni, hogy nem lehet csupán a fajták tartásának tilalmával, vagy adminisztratív eszközökkel (ebadó, tiltó ebrendeletek) eredményt elérni!


A kutya sokirányú hasznot hajt a társadalom és az egyes emberek számára egyaránt (õrzés-védelem, vadászat, rendõrségi munka, vakvezetés, életmentés, a városlakók százezreinek rendszeres testmozgása, sokak számára családtag vagy az egyetlen társ stb.), ezért indokolatlan, aránytalan és káros a kutyatartás ilyen irányú korlátozása.

Az emberi jogokhoz hozzátartozik az ember önvédelmi joga is, függetlenül attól, hogy az önvédelem céljára milyen eszközt használ. Az emberi szabadságjognak pedig az is a szerves része, hogy olyan háziállatot tartson, amilyet akar, ha ez a tulajdonlás nem sérti mások életét.


A szabályozást oly módon kell megvalósítani, hogy a nem kívánt jelenség okainak kiküszöbölésén keresztül érje el a kívánt hatást. Gondolok itt az állattartók polgári és büntetõjogi felelõsségének kiszélesítésére. Manapság rendkívül körülményes és szinte lehetetlen a kutyájukat kóborolni, másokat veszélyeztetni hagyó tulajdonosokkal szembeni nem anyagi természetû kártérítési igények érvényesítése.

A legnagyobb nevelõ hatást és visszatartó erõt azzal érhetnénk el, ha az emberek elleni kutyatámadásokról szóló híradásokhoz kapcsolódnának a tetemes kártérítésekrõl szóló hírek is.

A polgári és büntetõjogi felelõsség megállapítása érdekében létre kell hozni egy mûködõ központi ebnyilvántartási rendszert, amely rendszer lehetõvé tenné a kutyák egyedi azonosítását, a veszettség elleni védõoltások nyomon követhetõségét. A rendszer segítségével végrehajthatóvá válna az állategészségügyi és állatvédelmi ellenõrzés, amelyen keresztül kialakítható egy kívánatos követelményrendszer, a kutyával közterületen és a nyilvános helyeken való közlekedés szabályaira vonatkozóan. Egyértelmûvé válna a felelõsség a kutyák által okozott emberi sérülésekkel, közlekedési balesetekkel és egyéb károkkal kapcsolatban. A megfelelõ háttér megteremtése után lehet csak megalkotni a betartható ebrendeleteket. E rendeletekben lehetne rögzíteni, pl. a kutyafuttatók kialakításának kötelezettségét, a kutyatulajdonosok kutyaiskolával kapcsolatos kötelezettségeit, /õrzõ-védõ fajták tekintetében legalább BH vizsga/.




A kutyák emberek elleni agresszivitásának vonatkozásában, káros az utcán összeterelt kutyák tömeges védõoltása.

A legtöbb kutyatartó csupán évente egyszer, a veszettség elleni oltáskor mutatja meg a kutyáját állatorvosnak!

Elõsegítené a probléma kezelését, ha az oltással egyidejûleg lehetõség nyílna a kutyák klinikai vizsgálatára és konzultációra is. Ugyancsak módosításra szorulnak az embert harapó kutyák megfigyelésének szabályai. Szükséges, hogy a harapási eset kapcsán ne csak a veszettség kizárása történjen meg, ami természetesen alapvetõ, hanem az agresszivitás kezelése is. Ezt az indokolja, hogy ma Magyarországon több kutya pusztul el az agresszivitás, mint a szopornyica következtében és több emberi halálesetet okoz ez a probléma, mint a veszettség.



Mi mással zárhatnám gondolataimat, mint a - Kis Herceg- örök érvényû mondatával:


TE egyszer s mindenkorra felelõs lettél azért, amit megszelídítettél!
bog 1 bog 2 bog 3 bog 4 bog 5
Oldal létrehozási idő: 0.1055 másodperc, 0.0139 lekérdezési idő.